2008. március 30., vasárnap

Az álmok tova tűnnek...


Az álmok tova tűnnek, hát vége.
Dobd a leveleimet szemétre,
Felejts el. A függöny is leggördült.
Mi fontos volt már silánnyá törpült.

Mit neked szántam el nem fogadtad,
Érzéseim, vágyaim megtagadtad,
Gyáván tőlem, mihelyt messze mentem.
Míg ott voltam csak addig kellettem.

Ennyi volt csupán mit adni tudtál?
Néhány ölelésbe beleuntál.
Milyen szegényes is az életed.
A csókjaid még velem maradnak
emlékül pár szép pillanat...
Szeretni nem tudsz, hát Isten Veled...
by: xXx.:Barby:.xXx

Nincsenek megjegyzések: