"... Talán még földhöz vágna, ha csalódnom kéne Ezért hát arra kérlek, hogy legyél őszinte!..." (Depresszió - Aki érdekel)
"...Nehéz ismét belátnom,Hanyatlik szép világom,Divattá vált a vakság,Újra pedig ész kell manapság.Hazugsággal irányít,Hatalmat így szilárdít,Magának most a rendszer,Hiába küzdesz úgyis nyer egyszer..." (Depresszió - Lásd (azt amit neked szántak))
"...Átok vagy égi jel?Néha nemis tudom...Egyszer az égbe visz, Máskor kibaszottul unom,Hogy mindíg megtalálMind a két énem.De mégis így vagyokTeljes, úgy érzem....
...Adni is tud, ha kellEz a kettős állapotZenémben hallhatod,És rajtam láthatod.Talán majd jobb leszek,De addig ilyen vagyokPersze, hogy változom,Mégis önmagam maradok!... (Depresszió - Mindkét énem)
"...Semmit meg nem bántam, mostantól biztos nem versz át,Így lesz ez a legjobb, végleg befogtam a szád..." (Road - A fűben)
"...Hittem a szádnak, éltem a mának de boldogok mégse lehettünkMost a füledbe súgom, mennyire unom, értelmetlen a szenvedésAmit eddig kaptam most visszaadtam, a szívedben ott a tompa kés..." (Road - A fűben)
"...Egy régi kép.Most már szép emlék.Mert hidd el, élvezem,Hogy nem vagy már velem.De nekem így lesz jó.Kár minden szó.Eleget játszottál.Keress valaki mást..." (Road - Tűnj el)
"...Nem véletlen tévedtem egyszerű az egész.Mostmár tudom mi a szerepem és hogy ez a mese nem rólunk szól és kész.Nincs semmi vész, nem véletlen, tévedtem, olyan egyszerű az egész.Mostmár tudom, amit kevesen, azt, hogy ez a mese nem rólunk szól és kész.Nem rólunk szól!..." (Road - Nem rólunk szól)
